Youtube és Videa linkek listája

(A fekete ikonokra kattints mert azok a linkek!)
Állapot Minőség Név Műfaj Hely Tananyag Youtube / Videa link
Lúdas Matyi Animációs film Kon. Igen

A filmről: A Ludas Matyi Fazekas Mihály azonos című elbeszélő költeményéből 1949-ben forgatott, 1950-ben bemutatott színes, magyar ifjúsági filmvígjáték, melyet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezett. Ez volt az első teljes hosszában színes magyar film (Radványi Géza 1941-es filmje, A beszélő köntös csak részben volt színes). A filmet közel 5 millióan látták a magyar mozikban, így bekerült a 10 legnézettebb magyar film közé.

Cselekmény: Az 1820-as években járunk. Matyi, az alföldi libapásztorfiú nagy szegénységben él az édesanyjával a népnyúzó földesúr, nagyságos Döbrögi Döme falujában. Tíz lúdjukat egy nap a döbrögi vásárba hajtja, hogy eladja azokat, és nekivágjon szerencsét próbálni. A vásárban dézsmát szedő kegyetlen uraság azonban elkobozza az összes lúdját, és még deresre is húzatja a fiút, mert tiszteletlenül viselkedett vele. Matyi a megaláztatást nem hagyja annyiban: a büntetése után rögvest megfogadja a nyilvánosság előtt, hogy „Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!” Ígéretének kalandos teljesítésében, az egész úri világ móresre tanításában segítői is akadnak.

Felújítás: A Magyar Nemzeti Filmarchívum 2003. december 5. és 2004. július 31. között digitálisan felújította a film eredeti változatát. A hosszadalmas, komplex eljárás során sikerült regenerálni a film eredeti hangsávját és színeit. A felújítás 18 millió forintba került. A digitálisan felújított változatot, melynek premierje 2004. december 25-én volt az m1-en, 2006. december 4-én DVD-n is kiadták.

Balaton-felvidék Ismeretterjesztő Kon. Nem

A filmről: Balaton-felvidék - "Isten és a bor" / Másfélmillió lépés Magyarországon - 32 év múlva

A műsor ismertetése: Rockenbauer Pál és csapata 1979 nyarán indult neki az Országos Kéktúra megtételének, annak akkori keleti végpontjából, a Nagy-Milictől. Az akkor még kamasz fiúra, Bayer Zsoltra nagy hatással volt a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat. 32 évvel később, 2011-ben társaival úgy döntöttek, hogy Rockenbauerék nyomdokain haladva újra végigjárják ugyanazt az utat, felkeresik ugyanazokat a helyeket. Vajon mi minden változott bő három évtized alatt?

Adatok: Magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 12. rész, 52 perc. Az aktuális rész ismertetője: Henye - Szentbékkála - Csobánc - Káptalantóti - Gulács - Badacsony - Badacsonytördemic - Szigliget - Szent György-hegy - Tapolca - Lesence - Vállus - Keszthely - Hévíz - Egregy - Gyöngyösi csárda - Rezi - Zalaszántó - Hidegkút-puszta - Tátika - Sümeg.

Tanórai oktatóvideó Egyedi Nincs Igen

Jelenleg nem tartozik leírás a videóhoz.

A bugyuta ember Animációs film Kon. Nem

Jelenleg nem tartozik leírás a videóhoz.

Úton a haza felé Ismeretterjesztő Kon. Nem

Jelenleg nem tartozik leírás a videóhoz.

Honfoglalás Ismeretterjesztő Kon. Nem

Jelenleg nem tartozik leírás a videóhoz.

Vándorló palota Anime Kon. Nem

Jelenleg nem tartozik leírás a videóhoz.

Államalapítás Ismeretterjesztő Kon. Nem

Jelenleg nem tartozik leírás a videóhoz.

János vitéz Animációs film Kon. Igen

Jelenleg nem tartozik leírás a videóhoz.

Toldi Animációs film Kon. Igen

Jelenleg nem tartozik leírás a videóhoz.

Üres hely Egyedi Nincs Nem

Jelenleg nem tartozik leírás a videóhoz.

Egri csillagok Játékfilm Kon. Igen

A filmről: Az Egri csillagok (angol cím: The Lost Talisman – Az elveszett amulett) 1968-ban bemutatott magyar–bolgár történelmi film, amely Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült. Az élőszereplős játékfilm rendezője Várkonyi Zoltán, producere Németh András. A forgatókönyvet Nemeskürty István írta. A főszerepekben Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre láthatóak. A zenéjét Farkas Ferenc szerezte. A mozifilm a Mafilm gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaja történelmi kalandfilm. A film jeleneteit 1967 nyarán vették fel magyarországi és bulgáriai helyszíneken.

Cselekmény: A regény öt részből áll.Az első három rész cselekménye több szálon fut. A szerelmi történet, az izgalmas kalandok és a történelmi rajz keveredik az első három részben.A két utolsó rész Eger várának ostromát beszéli el. Itt a korábbi részekben felbukkanó szereplők újra találkoznak, sorsukat összekapcsolja az a hősies küzdelem, mely Eger váráért folyik. A korábbi ellentétek eltűnnek vagy háttérbe szorulnak a nemzet, sőt a keresztény világ sorsát is meg­határozó harcban.

Szereplők: Valós főszereplők: Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Enyingi Török Bálint, Dobó István, Mekcsey István. További szereplők: Jumurdzsák, Cecey úr, Bálint pap, Gábor pap, A szultán, Tulipán, Werbőczy, A királyné, Török Feri, Török Jancsi, Tinódi Lantos Sebestyén, Ali aga, Gergely édesanyja, Vica édesanyja, Maylád István, Komlósi Antal, Bolyky Tamás, Sárközi, Móré László, Veli bég, A kocsis: Matyi, Manda bég, Zrínyi Miklós, Zoltay, György barát, Margit, Füredy, Török László, Mohamed, Szelim, Soncy Szaniszló, Fürjes, Varsányi. Helyszínek: -Keresztesfalva -Szigetvár -Mecsek országútja -Buda -Héttorony -Debrecen -Gyalu(Izabella téli szállása) -Sopron -Eger.

A kőszívű ember fiai I.rész Játékfilm Kon. Igen

A filmről: A kőszívű ember fiai 1965-ben bemutatott kétrészes magyar filmdráma Várkonyi Zoltán rendezésében. A forgatókönyvet Jókai Mór azonos című regényéből Erdődy János írta. A főszerepekben Sulyok Mária, Major Tamás, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza és Béres Ilona láthatóak. A zenéjét Farkas Ferenc szerezte. A mozifilm a Mafilm gyártásában készült és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. A magyar filmgyártás második legnézettebb alkotása: a bemutatását követően 9,38 millióan látták. Magyarországon 1965. április 1-jén, felújított változatban 1976. április 1-jén mutatták be a mozikban.

Filmtörténeti jelentőség: Nincs hiány az 1848–49-es szabadságharcot és előzményeit, illetve következményeit feldolgozó szerzői filmekből; a 80 huszártól a Szegénylegényeken át a Szirmok, virágok, koszorúkig számtalan klasszikus született, de vállaltan a nagyközönség igényeihez szabott produkcióból annál kevesebb készült. A kőszívű ember fia úttörő volt ebből a szempontból, sikerét követően sorra forogtak a hasonló indíttatású produkciók, nagy részük szintén Várkonyi rendezésében (Egy magyar nábob, 1966, Kárpáthy Zoltán, 1966, Egri csillagok). Ha romantikus hevülete, amely a színészek játékstílusában is tetten érhető, mai szemmel néhol talán megmosolyogtató is, Hildebrand István operatőr plánozása, szín- és fényhasználata tanítani való – nem véletlenül tüntették ki a legjobb operatőr díjával az 1967-es filmszemlén, az egyik harci jelenetért pedig technikai különdíjat kapott Cannes-ban.

Érdekesség: A kőszívű ember fiai egyértelműen a korszak legnagyobb hazai szuperprodukciójának számított, amely az alkotókat technikai szempontból is komoly kihívások elé állította. A monumentális díszleteket sok esetben makettekkel oldották meg, a háttereket pedig – például a párbajjelenetben az alpesi szurdokot – üveglapra festették. Volt olyan jelenet is, amelyben viszont a stilizáció helyett – sajnos – valósághűségre törekedtek: az Ödön szánkóját üldöző farkasokat tényleg lelőtték a forgatás során.

A kőszívű ember fiai II.rész Játékfilm Kon. Igen

A filmről: A kőszívű ember fiai 1965-ben bemutatott kétrészes magyar filmdráma Várkonyi Zoltán rendezésében. A forgatókönyvet Jókai Mór azonos című regényéből Erdődy János írta. A főszerepekben Sulyok Mária, Major Tamás, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza és Béres Ilona láthatóak. A zenéjét Farkas Ferenc szerezte. A mozifilm a Mafilm gyártásában készült és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. A magyar filmgyártás második legnézettebb alkotása: a bemutatását követően 9,38 millióan látták. Magyarországon 1965. április 1-jén, felújított változatban 1976. április 1-jén mutatták be a mozikban.

Filmtörténeti jelentőség: Nincs hiány az 1848–49-es szabadságharcot és előzményeit, illetve következményeit feldolgozó szerzői filmekből; a 80 huszártól a Szegénylegényeken át a Szirmok, virágok, koszorúkig számtalan klasszikus született, de vállaltan a nagyközönség igényeihez szabott produkcióból annál kevesebb készült. A kőszívű ember fia úttörő volt ebből a szempontból, sikerét követően sorra forogtak a hasonló indíttatású produkciók, nagy részük szintén Várkonyi rendezésében (Egy magyar nábob, 1966, Kárpáthy Zoltán, 1966, Egri csillagok). Ha romantikus hevülete, amely a színészek játékstílusában is tetten érhető, mai szemmel néhol talán megmosolyogtató is, Hildebrand István operatőr plánozása, szín- és fényhasználata tanítani való – nem véletlenül tüntették ki a legjobb operatőr díjával az 1967-es filmszemlén, az egyik harci jelenetért pedig technikai különdíjat kapott Cannes-ban.

Egy emlékezetes jelenet: A kőszívű ember fiai nem olyan áthallásos film, mint az ugyanabban az évben, ugyanazon stúdió gyártásában készült Szegénylegények, de mivel az amnesztia évében (1963) forgatták, a Baradlay fivérek sorsa óhatatlanul is emlékeztethette a korabeli nézőt az '56-os forradalmat követő megtorlásokra. Talán a legerősebb, legszívszorítóbb jelenet, amelyben tévedésből Ödön helyett Jenőt kap idézést a katonai törvényszéktől. A forradalom ügyéért eleinte egyáltalán nem lelkesedő legkisebb testvér egyetlen pillanat alatt dönti el, hogy vállalja családjáért a mártíromságot, ezt azonban nekik nem árulhatja el.